2011. szeptember 26., hétfő

36+1

Terhesség a 36. hétben

Az utolsó heteket kicsit nehezebbnek érezheti és talán az is megfordul a fejében, hogy már szívesen túl lenne az egészen. Ettől ne érezze kellemetlenül magát, más kismamák is ugyan így gondolják…

Kismama
Légzési nehézségeit az okozhatja, hogy a méhboltozat most épp a szegycsont alatt van, ami bordatáji szúró fájdalommal járhat. Jó hír, hogy a következő hetekben bármikor bekövetkezhet a méh leszállása, ami azt jelenti, hogy a baba feje lesüllyed és rögzül a medencében, ennek köszönhetően az ön légzése és emésztése is könnyebbé válik majd. A méhösszehúzódások egyre gyakrabban jelentkezhetnek, de ezek nem rendszeresek, mint a szülés előtti fájások.

Baba
A kilencedik hónap végére a kicsi hossza eléri a 40-45 cm-t és súlya meghaladja a 2000 grammot. Haja már fél centi hosszú.

Vizsgálatok
Ismét egy sor vizsgálaton vesz részt. A CTG szűrés jelentősége igen nagy a terhesség utolsó heteiben, amikor a magzati szívműködés CTG- görbéjének jellegzetességeiből következtetni lehet a méhlepény működésének, vagy a köldökzsinór vérkeringésének esetleges zavarára. A CTG mellett újabb vérvételre és nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerül majd.

Szakember/orvos tanácsa
A szülő-légzés rendszeres gyakorlásával sokat tehet a sikeres felkészülésért. A nagy pillanatra már berögződik ez a légvételi technika, ami sokat segíthet abban, hogy figyelmét ne az esetleges fájdalom kösse le.

Életmód
Pihenjen, sétáljon, nézzen olyan filmeket, melyek jó kedvre derítik, találkozzon a barátaival, csupa olyan dologgal töltse a napjait, amik pihentetik, kikapcsolják, és érzelmileg feltöltik.

Itt az utolsó hetek valahogy nem igazán úgy alakultak, ahogy terveztem, a boldog babavárás helyét átvette a feszült idegesség. Nekem sem tesz jót és apának sem. A probléma összetett és nem is idevaló. MAjd egyszer, talán írok róla.
A CTG vizsgálatok sora nekem a holnapi nappal kezdődik majd, addig ma még elmegyek szépen a patikába, elhozom a phytolaccát és a staphysagriát, amit rendeltem, meg veszek végre mullapot, vagy valami ilyesmit, majd cak adnak valamit :) akartam még valamit, azt tudom, de hogy mit, azt már sajna elfelejtettem.
A mai napra terveztem azt is, hogy kimosom újra az 50-56os babaruhákat, átmosom a cumikat, cumisüvegeket, meg talán a kórházi csomagomat is összerakom végre. Remélem. A hétvégére terveztem a dolgot, de nem úgy jött össze. Nem baj, ha a mostani megérzéseimre hallgatok, akkor sosem szülünk :D
Elkezdtem inni a málnalevél teát, ma reggel azzal nyitottam a pompás magánszámot, hogy 1/4 órával később ki is hánytam az egészet, elhiszem, hogy ezek a teák éhgyomorra jobban hatnak, de sajna van, akinek az éhgyomra nem bírja... :D szedem a homeós bogyókat is tegnap óta, vagyis tegnap már vettem be caulophillumot, ma a cicamica (cimicifuga) a soros, aztán így váltakozva péntekig, szombaton meg arnica. Nem tudom, mi csodát várhatok tőlük, de azért én bizakodok. Elvileg csak akkor hatnak, amikor már amúgy is beindulna a szülés, erre nekünk okt. 25ig van lehetőségünk, bár méretek alapján okt. 19-től esélyes a dolog :D
Emellett zöld utat kapott a szexuális életünk is újra, csak hát elég gáz, hogy maradt 2-3 póz és a 90%-ukban már nem kapok levegőt... plusz megkezdtük a gátmasszázst is (tulajdonképpen újra), de már ehhez is hülye pozíciókat kell felvennem, ha nem akarok megfulladni. Ellenben (és ezt nem nagyon értem) ma éjjel pl. 2x is  a hátamon ébredtem, minden különösebb gond nélkül, és amikor az oldalamra fordultam az "úristen, vajon él még a gyerek???" gondolattal, a kisfiam lelkesen kidugta a tappancsát az oldalamon, jelezvén, hogy még megvan :) Valamikor hajnalban meg arra ébredtem, hogy csuklott, kicsit fel is bosszantott, hogy ahelyett, hogy aludna, csuklik, aztán rájöttem, hogy de legalább még csendben van! :D
Apuka is ki van már teljesen, most már ugye minden hetesek lettünk (ezt én találtam ki, amíg valaki bele nem köt), aztán egyre többet foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon hogy fog beindulni a szülés? (engem jobban foglalkoztat, hogy vajon be fog-e indulni, mert ahhoz képest, hogy az orvosi utasításokat magasról letojva éltem a boldog kis Zsani-életemet, semmi nem történt...) Milyen lesz a szülés? Milyen lesz az egész szitu? Milyen lesz Samu? (erre én már most tudom a választ, tündéri, elbűvölő, bájos, babaillatú :) ) Milyen lesz, ha már tényleg hárman leszünk? (kimerítő, gondolom én :D ) És a legfontosabb kérdés: mi lesz, ha nem ér oda a szülésre???? (nézheti még itthon a kicsit eleget... :) ) Szóval a szülés előtti depresszió mindenkit kiütött...
Én már nem vagyok képes szinte semmire, csak sírni, már néha én szégyellem saját magam, mert ennyit egyszerűen nem lehet bőgni. A minap, vagyis miéjjel azon kezdtem el áriázni, hogy milyen anya vagyok én, hogy még a kincsem kis takarócskáját sem voltam képes megkötni????? (Nem, van a gyereknek vagy 800 takarója, ebből kb. 795-öt én csináltam neki, de ehheza takaróhoz még valamikor 18. héten vettem a fonalat, egy vagyon volt, és azóta tervezgetem, hogy majd megcsinálom... csak hát a csaj 4es tűt javasolt [lehet jobban jártam volna, de már mindegy], de azon apa sálja van, amihez nem hogy nem fogy a fonal, de még szaporodik is :D ) Szóval eléggé abszurd dolgokon tudok kiakadni (persze a takaró azóta majdnem kész, asszem ma fogm befejezni :) ). Sajna valamiért elég sokat szédülök is, de gyanítom szintén az idegkimerültség a ludas, igyekszem már nap közben is annyit aludni, amennyit csak lehet, attól általában jobb. (Vérnyomásom, vércukrom teljesen rendben van!!!)
Vérvétel és strepto szűrés nekem csak jövőhéten lesz, cukorkontroll címszó alatt (milyen jó is a gesztációs diab :D ), UH pedig majd csak 38. héten, de ott is már csak azt nézik, hogy koponyavégű-e Samu (persze, hogy az :D ), meg hogy jó-e a köldökzsinór áramlás :) Nekem fura, hogy protokoll szerinte sokkal sűrűbben kellene UHra és CTG-re is járnom cukrosként, és 40. héten mindenképpen indítani kéne, de a dokim nem kérte, így hát nem szükséges a dolog. Annyira nem örülök, nyugodtabb lettem volna, ha tudom, hogy minden oksa, de az orvosom azért orvos (idős is ráadásul, gondolom pár szülést már látott), hogy tudja, mit miért csinál :)

Most egyelőre ennyi van velünk, majd még írok a héten, remélem, mert lenne miről :D

1 megjegyzés: