Annyi minden történt...

Nem ez a bejegyzés következett volna, de annyi minden történt, hogy ezt muszáj most megírnom :)

A gyerekem életében annyi változás következett be, hogy csak ámulok és bámulok...

1) Napközben újra 2-3 órákat alszik, éjjel 14-15-öket. Ez látszik is rajta, nem olyan nyűgös, sokkal mosolygósabb.

2) Kanállal eszik, pohárból iszik. Cumisüveget már csak reggel és este, meg sétához használok, amúgy nem szereti :) A folyósabb bébiételt is megissza az üvegből, gy gyorsabb :D De nem ám kortyokban, hanem normálisan, mint mi :) Engem is meglepett, ügyes-fiú Samuka :) Arról nem is beszélve, hogy újra normálisan eszik, tápiból megissza a 180at 210re hígítva, reggelente néha a 210 240re hígítva is befér, tejpépből a 260at simán elszottyogja, ebédre az egy üveg főzire még ráfér 150 tápszer, uzsira meg lecsúszik a 2 üveg gyümölcs. Persze azért ilyenkor megesik, hogy nem vacsorázik, vagy csak keveset, de nem sajnálom tőle, nagyon sokat mozog, kell hozzá az energia :D Viszont csak üveges kaját fogad el, szóval én már nem is kínlódok, majd egyszer, ha már ehet változatosabban,talán újra megpróbálom. Itt kinn annyira jók a babakaják, nem úgy van, mint otthon, hogy keresem, miben van cukor, miben nincs, itt SEMMIHEZ nem adnak cukrot, a hátrány, hogy már 4 hós kortól a babakaják 75%-a gluténos (kétszersültes, grízes, stb), szóval verem a fejem a falba, hogy nem kezdtem el már 4 hónaposan bevezetni a glutént, ahogy eredetileg is akartam, de mindegy, a mai nappal nekikezdünk, mert így nem tudom valami változatosan etetni a törpöm...

3) elkezdett forogni. Gondolom ez is annak a következménye, hogy újra jól alszik, és kipihentebb. Most már minden irányba forog, bár a gurulás művészetére még nem jött rá, de ami késik... :D Persze ennek egyenes ági folyománya, hogy mindent pakolnom kell és a pelenkázás, meg az öltöztetés is egy rémálom... :S Ráadásul most már tényleg minden érdekli, a popsikrémes flakontól egészen a pelenkákig, ez sem lenne baj önmagában, de most már el is tud értük kommandózni. Próbálkozik a kúszással is, de ahhoz még sokat kell fejlődnie. Néha, ha nagyon belelendül, sikerül haladnia valamennyit, de mire ebből kúszás lesz, az azért idő :D

4) Picifiú saját szobát kapott. Én nagyon féltem ettől az elválástól, de rá egyértelműen jó hatással volt, szerintem ezért is alszik olyan jól, amilyen jól alszik... Nem zörgünk neki egész éjjel. Többek között ezért is döntöttem emellett, mert a matrac nyikorgásával sokszor felébresztettük, és azt tapasztaltam, hogy kicsi az a szoba hármónknak. Szóval a nagyfiúsamukámból most már igazifiúsamuka lesz lassan :D

Arról nem is beszélve, hogy a kedvence a hajam. Fogja, tépi, cibálja, hiába mondom én, hogy nem szabad, meg nekem az fáj. Eszembe jutott, hogy a húgom 6 hónapos volt, amikor ezt csinálta. Aztán villámként csapott belém a felismerés, és le is taglózott, hogy az én fiam is 6 hónapos lesz mindjárt... Pedig még most született! Sokan írták, hogy ez majd egy teljesen sokkal jobb korszak lesz, de én nem hiszem, vagy nem is tudom... Nagyon félek az elválástól, hogy már annyira nem lesz rám szüksége, hogy ez a szoros kapocs, ami közöttünk van, lazulni kezd. Pedig ez sajna elengedhetetlen, kénytelen leszek rá lassan lelkileg felkészülni :)