2011. december 14., szerda

Hát elment...

Kettesben maradtunk Samuval egy pár napra, ugyanis az édesapja elutazott péntekig Németországba. Sorsdöntő 3 nap ez, most derül ki, felveszik-é, avagy senem... Sokat beszélgettünk erről, hogy ki mit is szeretne, jó lenne menni, de jó lenne maradni is.. Mikor hogy kelek fel, aszerint mennék, vagy maradnék. A legrosszabb nem is az, hogy az embernek össze kell csomagolnia, és repülőre szállnia, hanem az az 1-2 hónap, amíg a férjem megteremt odakinn egy olyan egzisztenciát, amire be merem vállalni a költözést (legalább lakás legyen már, na :D ) De az is tény, hogy a fizetés sokkal jobb lenne, és talán 2-3 gyerekes családanyaként, ha megtanulom a nyelvet, nekem is lenne valami jövőm, mert itthon lehúzhatom magam a WC-n... Azt hittem amúgy, hogy majd milyen gyorsan elmegy ez a pár nap, de ólom lábakon jár az idő :( Mikor lesz már péntek dél???

2 megjegyzés:

  1. Csendben, de annál erősebben együttérzek veled. Egyrészt, mert én is tapasztaltam mennyire nem jó érzés ilyen pici babával egyedül maradni, hacsak pár napra is...másrészt, a menni vagy maradni kérdéskör sem egyszerű (ezt is saját tapasztalatból mondom). Még akkor sem ha tudod az eszeddel, hogy kint jobb lehetősége lenne mindannyiótoknak. Tudom, az most nem vigasztal, hogy az idő majd mindent megold és kialakulnak a dolgok, így inkább csendben együttérzek és drukkolok nektek továbbra is :-)

    VálaszTörlés
  2. Már délután van... na, széna v. szalma?
    Sikerüljön és csomagoljatok! (Már nagy Samu, úgyhogy tuti zökkenőmentes a pár nap egyedül, ilyenkor már túl vagy a jól csinálom?nem jól csinálom?-on.) Németben a családtámogatási ellátások nagyon jók pénzben, oda érdemes szülni is. Ráadásul megtanulod felsőfokon a nyelvet, beiratkozhatsz fősulira stb, azzal már jutsz egyről a kettőre. Javaslom megcsináltatni az állampolgárságot... hopp... előre rohantam... EGY KALAPPAL!!!

    VálaszTörlés