Terhesség félelem nélkül (?)

Ezt a bejegyzést már réges régen meg akartam írni. Olyan hasonszőrű kismamáknak szeretnék segíteni, akik az aggódnivalójukat már megtalálták (ha esetleg még nem volt ilyen szerencséjük, ajánlom figyelmükbe: Aggódási tippek koraterhes kismamáknak /Jusztis/ ), de nem tudják, hogyan kezeljék. Aggódnivalókban nem szeretnék tippeket adni, szerintem mindenki eléggé kreatív.

Szóval a koraterhes félelmek kezelésére javaslom a gondolat elterelést. Lehet ez zenehallgatás, munkába/tanulásba mélyedés, sok séta, sokszor mély levegő :D Persze van, aki az aggódást olyan magas fokra vitte, hogy ez sem segít. Erre az esetre érdemes már bevetni a homeopátia csodáit, mint pl. a Sedactif PC nevű nagyszerű készítményt, igazán hatásos (tudom, mert én is kipróbáltam :D én dolgozni sem tudtam az aggódástól). Ha nehezen viseljük azt az időt, amíg a Sedactif hatni kezd (amúgy más, pánikrohamokra alkalmas bogyókat is bevethetünk, ami homeós, de csak olyanokat szabad, gyógynövényeseket nem!!!!!), kezdjünk el olvasni a neten. Nekem a kedvenc oldalam a gyakorikerdesek.hu volt :) Komolyan. Csak be kell írni a kereső sávba: terhesség vetélés után. Millió + 1 boldog történet volt arról, hogyan maradtak meg és születtek meg az egészséges babák 1-2-3-sok vetélés után, hogyan tették túl magukat a kismamák a pánikon és mégis, egyfajta erőt ad, hogy "na, nekik is sikerült :) " Nekem nagy nyugalmat adott, ha elkapott a pánikroham, csak elkezdtem ezeket olvasni, vagy egyszerűen csak felidéztem a mondatokat:

"Nekem is volt vetélésem a 9. héten. Üdv, 27 hetes km."

"5. héten halt el a babám. Műteni kellett. Üdv, 6 hós kislány anyukája"

"3 vetélés után a negyedik sikerült. Üdv, 36 hetes km"

Hihetetlen mennyiségű erőt és önbizalmat tud adni!!!!!!! :) Még jobb, ha félelmeidről beszélsz. Mondjuk egy erős idegzetű, higgadt férfinak, aki tartja benned a lelket, mielőtt kitör a hisztéria belőled. Ilyen lehet az édesapád (nálunk ezt a szerepet az édesanyám vállalta magára, örök hálám érte neki! ♥), a gyermeked apja (férjed, párod, barátod mindegy), egy jó barát, egy orvos (talán ő a legjobb, bár én még mindig a szülőkre voksolok, tapasztaltabbak :D ), bárki megteszi, aki pozitív hozzáállással tartani tudja benned a lelket... eleinte idegesítő, hogy minden nyavalygásodra azt mondják majd: "dehát úgyis minden rendben lesz, ne aggódt túl!", de aztán megszokod és várni, elvárni fogod, hogy ezt mondják, és ebbe fogsz kapaszkodni, mint egy lelógó indába a szakadék peremén csüngve :D

Ez úton szeretnék köszönetet mondani itt a nagy nyilvánosság előtt az én kitartó és szeretett férjemnek mindazért a sok jóért, türelemért és szeretetért, amit az első 2 hétben tőle kaptam, és azért a hatalmas erőfeszítésért, amit azért tesz nap mint nap, hogy a dühkitöréseimet és a hisztimet elviselje :) ♥

Remélem sok hasonló cipőben járó társamnak tudok ezzel a bejegyzéssel segíteni :) Nekem ezek beváltak, hogy az első 12 hetet átvészeljem :) a végén (8. héttől) már kimondottan élveztem a terhességet, hála ezeknek a módszereknek :)